Helyszín: Herman Ottó Múzeum Miskolc, Papszer 1.

Időpont: 2017. február 7. Kedd, 17:00

Meghívó megtekintése

Plakát megtekintése

MEGHÍVÓ

A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
és az Országgyűlés Hivatala
tisztelettel meghívja Önt a

TRAUMA ÉS TABU
MÁLENKIJ ROBOT 1944/45 – 2014/15
című emlékkonferenciára és megemlékezésre.

Helyszín:
ORSZÁGHÁZ, FELSŐHÁZI ÜLÉSTEREM
Budapest V. Kossuth tér 1-3.
(Belépés a főlépcső mellett XII. kapu)

Időpont:
2015. február 25.
10.00–16.00

Fővédnök:
Kövér László
az Országgyűlés elnöke

Regisztráció:
Kérjük részvételi szándékát 2015. február 22-én 24.00 óráig jelezze
a következő elérhetőségek valamelyikén:
Molnár Erzsébet
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
titkár
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 20 548 4842

A jelentkezéskor kérjük adja meg érvényes személyazonosító okmánya
(személyigazolvány, útlevél, vezetői engedély) számát.

A konferenciára kérjük hozza magával meghívóját
és személyi azonosításra szolgáló igazolványát.

A konferencián csak azok vehetnek részt akik előzetesen regisztrálnak.

Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
H-3515 Miskolc, Egyetemváros BTK Történelemtudományi Intézet B/2 IV.em. 401.
www.gulag.hu

Majorszki András
elnök

PROGRAM

• 08.30–10.00 Regisztráció
• 10.00–10.30 10.00–10.10 A résztvevők köszöntése
  
  Majorszki András - Gulágkutatók Nemzetközi Társasága, elnök
  
  
• 10.10–10.20 Megnyitó
  
  Gulyás Gergely - Az Országgyűlés alelnöke
  
  
• 10.20–10.30 Köszöntő
  
  Rétvári Bence - Emberi Erőforrások Minisztériuma, parlamenti államtitkár
  
  

KÉNYSZER-MUNKA-TÁBOROK

• 10.30–11.40 Üléselnök: Kiss Réka elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága
• 10.30–10.50 Schmidt Mária főigazgató,
  
  Terror Háza Múzeum
  
  Rabszolgasorra kényszerítve.
  
  
• 10.50–11.10 Bognár Zalán egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem
  
  GULAG, GUPVI, málenkij robot.
  
  Magyar állampolgárok kényszermunkán a Szovjetunióban.
  
  
• 11.10-11.30 Máthé Áron történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága
  
  A „nulla év” emlékezete – megszállás, fogság.
  
  
  
  
• 11.40–12.45 Ebédszünet
  
  
  
  

MÁLENKIJ ROBOT A KÁRPÁT-MEDENCE RÉGIÓIBAN

• 12.45–13.55 Üléselnök: Ö. Kovács József egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,Történettudományi Intézet
• 12.45–13.00 Stark Tamás tudományos főmunkatárs, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet
  
  Hadifoglyok vagy kényszermunkások? Magyarok szovjet fogságban.
  
  
• 13.00–13.15 Murádin János Kristóf egyetemi adjunktus, SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem
  
  Málenkij robot Erdélyben. Kollektív trauma hét évtized távlatából.
  
  
• 13.15–13.30 Dupka György felelős titkár, Szolyvai Emlékparkbizottság
  
  Halottaink 1944-1959. Szovjet népirtás Kárpátalján.
  
  
• 13.30–13.45 Molnár D. Erzsébet kutató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 
  
  Kárpátaljai magyarok GUPVI és GULAG táborokba kerülésének körülményei.
  
  
  
  
• 13.55–14.10 Szünet
  
  
  
  
• 14.10–15.00 Emlékműsor Megemlékező beszédet mondanak:
• Menczer Erzsébet elnök, Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete-SZORAKÉSZ
• Heinek Ottó elnök, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
  
  Emlékműsor
• Schwarzwald Hagyományörző Egyesület, Rátka
  
  
• 15.15–15.50 Emlékmenet az Országháztól a Honvéd téri Gulág emlékműhöz
• 16.00–16.45 Megemlékezés a Honvéd téri Gulág Emlékműnél
  
  Résztvevők köszöntése: Nagyné Pintér Jolán
  Gulág-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alalpítvány
  
  Megemlékező beszédet mondanak:
  
  Rogán Antal FIDESZ, Országgyűlési frakcióvezető Országyűlési képviselő
  
  Kun Szabó István Honvédelmi Minisztérium, vezérőrnagy, társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

Meghívó letöltése

Programfüzet megmyitása

Idén ősszel lesz 70 éve annak, hogy a hazánk földjére lépő szovjet fegyveres szervek mintegy 300 ezer polgári lakost hurcoltak el – többnyire „málenkij robot”, vagyis kicsi munka ürügyén – a korabeli, 14,7 milliós Magyarországról több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Több mint egyharmaduk nem élte túl a megpróbáltatásokat. 

A 70. évfordulóra tekintettel – e sokáig elhallgatott, tragikus eseményeknek a nemzeti emlékezetbe való beemelése, de legfőképpen az elhurcolásban elhunytakra és szenvedettekre való méltó megemlékezés-sorozat létrehozása érdekében – a Magyar Országgyűlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozatának eleget téve több szervezet és magánszemély 2013. április 27-én létrehozta a „Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015 nevű civil kezdeményezést. Ehhez immár több mint 20 szervezet csatlakozott.

Tisztelettel hívunk és várunk minden demokratikus érzelmű, az elhurcolt áldozatokkal együttérző, a totális diktatúrákat elítélő, az Emlékbizottság törekvéseivel egyetértő szervezetet és magánszemélyt a bírói ítélet nélkül, ártatlanul elhurcolt honfitársainkra való méltó megemlékezés-sorozatban való részvételre!

Emlékezzünk együtt, méltóképpen, megemlékezés-sorozattal az ártatlanul, szovjetunióbeli kényszermunkára hurcolt szeretteinkre, honfitársainkra!

2014. augusztus 23.
Totális Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja

„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015

Dr. Stark Tamás
Elnök

Dr. Bognár Zalán
Társelnök

Majorszki András
Elnök
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága

Matkovits-Kretz Eleonóra
Elnök
Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre

Málenkij robot emlékbizottság 2014-2015 plakát

„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015

Gulágkutatók Nemzetközi Társasága

3515 Miskolc-Egyetemváros, BTK Történettudományi Intézet B/2401

www.malenkijrobot.hu

A „Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015 

küldetésnyilatkozata és céljai

Hazánk társadalmának régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlanul elhurcolt magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, férfiakra és nőkre, fiúkra és leányokra, akiket 1944-1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hurcoltak el szülőföldjükről többnyire „málenkij robot”, vagyis csak egy „kis munka” hazugságával szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba.

Az Emlékbizottság célja ennek a régi adósságnak a törlesztése, az elhurcoltaknak és hozzátartozóiknak erkölcsi elégtételt adni az ártatlanul, ítélet nélküli fogságba vetésért, az évekig tartó kényszermunkáért és szenvedésekért, a családi tragédiákért és több tízezer honfitársunk haláláért, amelyről a rendszerváltás időszakáig még nem is beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül. Az erkölcsi elégtételt csak úgy valósulhat meg, ha ezek a tragikus események, nemcsak hogy bekerülnek a nemzeti emlékezetbe, hanem azon belül a történelmi súlyának megfelelő helyre kerül. 

E cél minél gyorsabb és teljesebb megvalósulása érdekében az Emlékbizottság a kárpát-medencei, nemzeti és a nemzetek közötti együttműködés jegyében kívánja összefogni, segíteni és koordinálni mindazon szervezetek és magánszemélyek e cél eléréséért folyó tevékenységét, amelyek, és akik egyetértenek az Emlékbizottság küldetésnyilatkozatával és célkitűzéseivel. 

Az Emlékbizottság tevékenységét a Magyar Országgyűlés 2012. május 21-én megszavazott, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló 41/2012. (V. 25.) OGY határozatára támaszkodva és azzal teljes összhangban kívánja folytatni, amely többek között kimondja, hogy: 

„A Magyar Országgyűlés

- méltóképpen kíván megemlékezni arról a mintegy 800 ezer magyar honfitársunkról, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára… […] 

- tisztelettel adózik mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát; 

- támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek állítását, megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését, amelyek a kommunista diktatúra idején a Szovjetunióba hurcolt […] kényszermunkásokra emlékeznek; 

- felkéri a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat és a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat, valamint az önkormányzatokat, hogy gondoskodjanak a Szovjetunióba hurcolt magyar […] kényszermunkásokról való méltó megemlékezésről.” 

Az Emlékbizottság a következő konkrét célok megvalósítását tűzte ki a „málenkij robot”ra elhurcoltak tragikus történetének a nemzeti emlékezet méltó helyére való beemelése érdekében: 

1. 

Önálló, független kutatóintézet és múzeum létrehozása, amely a Magyar Országgyűlés 41/2012. (v. 25.) OGY határozatának eleget téve a GUPVI- és a GULAG-lágerekbe hurcolt magyar állampolgárok – internáltak, hadifoglyok és politikai rabok – történetét kutatja és kutatási eredményeit oktatási anyagok, tudományos feldolgozások: évkönyv, folyóirat stb. formájában, valamint konferenciákon, ismeretterjesztő előadásokon, kiállításokon és megemlékezéseken közzé teszi. El kell érni, hogy a kutatóintézet és múzeum működését a Magyar Állam évenkénti költségvetési támogatással finanszírozza. 

2.

Magas szakmai színvonalú tanulmánykötet kiadása 2014 szeptemberéig, amelyben a „málenkij robot” témájával foglalkozó hazai és határon túli történészek összefoglalják eddigi kutatási eredményeiket.

3.

A történelem tankönyvekbe a II. világháború témájánál kerüljön be, és megfelelő terjedelemben, a „málenkij robot”, s annak részeként az etnikai alapon, a kollektív bűnösség és büntetés jegyében a Kárpát-medencében történt magyar és német származású civil lakosság tömeges szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba deportálásának története.

4.

További emléktáblák és emlékhelyek létrehozása az elhurcolások, a gyűjtőhelyek és az egykori céltáborok színhelyein. 

5.

A „Málenkij robot”-ban érintett települések, szervezetek és személyek felkutatása, a velük való együttműködés kialakítása, az egymás közötti információáramlás elősegítése, koordinálása, közös megemlékezések szervezése. 

6.

Dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilm készítése a „málenkij robot” történetéről. 

7.

„Málenkij robot” emlékév megtartása a Kárpát-medencében 2014-2015-ben, e tragikus események 70. évfordulója alkalmából a témában érintett önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és magán személyekkel összefogva. 

Miskolc, 2013. április 27.  

Dr. Stark Tamás

„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015

Elnök

Dr. Bognár Zalán

„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015

Társelnöke

Majorszki András

Gulágkutatók Nemzetközi  Társasága 

Elnök 

Matkovits-Kretz Eleonóra

Magyarországi Németek 

Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre ű

Elnök

A „málenkíj robotosok” a szovjet lágerrendszerben

• 1944. augusztus 26.– a Vörös Hadsereg Magyarország területére lép az Úz völgyében
• 1944. augusztus vége – az elhurcolások kezdete a Csíki-medencében
• 1944. október 12-15.– A Kolozsvárra bevonuló szovjet hadsereg mintegy 5000 civil férfit hurcolt el a városból.
• 1944. november 12.– a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa kiadja a 0036-os, szigorúan titkos parancsát, amely alapján elhurcolják Kárpátaljáról a 18-50 év közötti magyar és német férfiakat hadifogolyként „málenkij robotra” szovjetunióbeli lágerekbe.
• 1944. december 16.– A szovjet Állami Védelmi Bizottság (ÁVB) Sztálin vezetésével meghozza a 7161. számú határozatát, amelyben elrendeli, hogy „
  
  1.) A Szovjetunióba történő munkára irányítás céljából mozgósítani és internálni kell Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia Vörös Hadsereg által felszabadított területén tartózkodó valamennyi munkaképes német – a 17 és 45 év közötti férfiakat és a 18 és 30 év közötti nőket.
  
  2.) A mozgósítás irányítását a Szovjetunió Belügyi Népbiztossága (Berija elvtárs) végezze. […]
  
  10.) A németek begyűjtését és internálását 1944 decemberében és 1945 januárjában le kell bonyolítani és a munkaterületre való kiszállítást 1945. február 15-ig be kell fejezni.”
  
  
• 1944. november 18. – a kárpátaljai 18-50 év közötti magyar és német férfiak összegyűjtésének kezdete.
  
  – Szolyván, a kárpátaljaiak XX. századi Golgotájának nevezett egykori gyűjtőláger melletti tömegsírok helyén emelt emlékparkban ezen a napon, vagy az ezt megelőző legközelebb eső hétvégén szokták hagyományosan megtartani a megemlékezést.
  
  
• 1944. december 22. – az ÁVB december 16-i határozata alapján a 2 és a 3. Ukrán Front Katonai Tanácsa kiadja a 0060-as, szigorúan titkos parancsát, amely alapján már aznap elkezdik elhurcolni az általuk megszállt Kárpát-medence területéről a német származású vagy annak mondott, a parancsban kihirdetett korhatárokat kibővítve a 16-50 éves korú munkaképes polgári lakosságot.
• 1945. január 31. – a német származásúak vagy annak mondott polgári lakosság összegyűjtésének a befejezése, az utolsó szerelvények útnak indítása a Szovjetunióbeli internálótáborok felé, Dél-Ukrajnába (Donbászba), az Urálba és a Kaukázusba.
• 1945. április elején– befejeződik Budapesten a polgári lakosság tömeges elhurcolása, amely az agglomerációból elhurcoltakkal együtt mintegy 100 000 főt érintett.
• 1945. április 7.– Vas megyében néhány napos munka, „málenkij robot” ürügyén összegyűjtik és „hadi”fogolyként elhurcolják a 16-45 éves férfiakat.
• 1945. április 11.– Debrecenből Budapestre költözik az Ideiglenes Nemzeti Kormány.
• 1945. április 12.– Magyarországon befejeződnek a harcok.
• 1945. május végéig– folytatódik a Dunántúlon a 14-50 éves levente és katonai kiképzést nyert fiú és férfi lakosság „hadi”fogolyként történő elhurcolása.

Összeállította:

Dr. Bognár Zalán
egyetemi docens
a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága alelnöke

Emléknapok

1. 1939. augusztus 23.
   
   Molotov-Ribbentrop paktum aláírása
   
   A Totális Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja
   
   
2. 1946. január 19. 
   
   A magyarországi németek elűzetésének kezdete (Solymár).
   
   A Magyar Országgyűlés 103/2013 (XII. 20.) határozatával ezt a napot a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította.
   
   
3. 1947. február 25.
    
   Az NKVD emberei a gulágra hurcolják Kovács Bélát, a  legnagyobb kormánypárt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
   
   Ennek emlékére a Magyar Országgyűlés a 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozatával február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává (a kommunizmus áldozatainak emléknapjává) nyilvánította.
   
   
4. 1953. november 25.
   
   A Sztálin halát követő enyhülésnek köszönhetően hazaérkezik a GULAG-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja. 
   
   Ennek emlékére a Magyar Országgyűlés a 2012-ben megszavazott 41/2012. (V. 25.) sz. határozatával november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította.
   
   
5. Május utolsó vasárnapja
   
   Magyar Hősök Emléknapja

Málenkij robot – A kifejezés eredete az orosz malenkaja rabota (маленькая работа), ami  „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg, a Belügyi Népbiztosság (NKVD), az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB) és a szovjet katonai hírszerzés (SZMERS) – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit 13 évestől a 62 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civilek százezreit, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé.

A mai Magyarország területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el „málenkíj robotra”, míg a korabeli, 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú Magyarországról 250-270 ezer civilt. 

A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb részük internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak.

A „málenkij robotra” elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között. 

Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, antihigiéniás körülmények és a megerőltető kényszermunka következtében a deportáltak 30-40 %-a meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a ki- vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ.