„Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban című vándorkiállítás megnyitója
Helyszín: Herman Ottó Múzeum Miskolc, Papszer 1.
Időpont: 2017. február 7. Kedd, 17:00
Időpont: 2017. február 7. Kedd, 17:00
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
és az Országgyűlés Hivatala
tisztelettel meghívja Önt a
TRAUMA ÉS TABU
MÁLENKIJ ROBOT 1944/45 – 2014/15
című emlékkonferenciára és megemlékezésre.
Helyszín:
ORSZÁGHÁZ, FELSŐHÁZI ÜLÉSTEREM
Budapest V. Kossuth tér 1-3.
(Belépés a főlépcső mellett XII. kapu)
Időpont:
2015. február 25.
10.00–16.00
Fővédnök:
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Regisztráció:
Kérjük részvételi szándékát 2015. február 22-én 24.00 óráig jelezze
a következő elérhetőségek valamelyikén:
Molnár Erzsébet
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
titkár
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 20 548 4842
A jelentkezéskor kérjük adja meg érvényes személyazonosító okmánya
(személyigazolvány, útlevél, vezetői engedély) számát.
A konferenciára kérjük hozza magával meghívóját
és személyi azonosításra szolgáló igazolványát.
A konferencián csak azok vehetnek részt akik előzetesen regisztrálnak.
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
H-3515 Miskolc, Egyetemváros BTK Történelemtudományi Intézet B/2 IV.em. 401.
www.gulag.hu
Majorszki András
elnök
KÉNYSZER-MUNKA-TÁBOROK
MÁLENKIJ ROBOT A KÁRPÁT-MEDENCE RÉGIÓIBAN
Idén ősszel lesz 70 éve annak, hogy a hazánk földjére lépő szovjet fegyveres szervek mintegy 300 ezer polgári lakost hurcoltak el – többnyire „málenkij robot”, vagyis kicsi munka ürügyén – a korabeli, 14,7 milliós Magyarországról több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Több mint egyharmaduk nem élte túl a megpróbáltatásokat.
A 70. évfordulóra tekintettel – e sokáig elhallgatott, tragikus eseményeknek a nemzeti emlékezetbe való beemelése, de legfőképpen az elhurcolásban elhunytakra és szenvedettekre való méltó megemlékezés-sorozat létrehozása érdekében – a Magyar Országgyűlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozatának eleget téve több szervezet és magánszemély 2013. április 27-én létrehozta a „Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015 nevű civil kezdeményezést. Ehhez immár több mint 20 szervezet csatlakozott.
Tisztelettel hívunk és várunk minden demokratikus érzelmű, az elhurcolt áldozatokkal együttérző, a totális diktatúrákat elítélő, az Emlékbizottság törekvéseivel egyetértő szervezetet és magánszemélyt a bírói ítélet nélkül, ártatlanul elhurcolt honfitársainkra való méltó megemlékezés-sorozatban való részvételre!
Emlékezzünk együtt, méltóképpen, megemlékezés-sorozattal az ártatlanul, szovjetunióbeli kényszermunkára hurcolt szeretteinkre, honfitársainkra!
„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015
Dr. Stark Tamás
Elnök
Dr. Bognár Zalán
Társelnök
Majorszki András
Elnök
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
Matkovits-Kretz Eleonóra
Elnök
Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre
Málenkij robot emlékbizottság 2014-2015 plakát
„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
3515 Miskolc-Egyetemváros, BTK Történettudományi Intézet B/2401
Hazánk társadalmának régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlanul elhurcolt magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, férfiakra és nőkre, fiúkra és leányokra, akiket 1944-1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hurcoltak el szülőföldjükről többnyire „málenkij robot”, vagyis csak egy „kis munka” hazugságával szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba.
Az Emlékbizottság célja ennek a régi adósságnak a törlesztése, az elhurcoltaknak és hozzátartozóiknak erkölcsi elégtételt adni az ártatlanul, ítélet nélküli fogságba vetésért, az évekig tartó kényszermunkáért és szenvedésekért, a családi tragédiákért és több tízezer honfitársunk haláláért, amelyről a rendszerváltás időszakáig még nem is beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül. Az erkölcsi elégtételt csak úgy valósulhat meg, ha ezek a tragikus események, nemcsak hogy bekerülnek a nemzeti emlékezetbe, hanem azon belül a történelmi súlyának megfelelő helyre kerül.
E cél minél gyorsabb és teljesebb megvalósulása érdekében az Emlékbizottság a kárpát-medencei, nemzeti és a nemzetek közötti együttműködés jegyében kívánja összefogni, segíteni és koordinálni mindazon szervezetek és magánszemélyek e cél eléréséért folyó tevékenységét, amelyek, és akik egyetértenek az Emlékbizottság küldetésnyilatkozatával és célkitűzéseivel.
Az Emlékbizottság tevékenységét a Magyar Országgyűlés 2012. május 21-én megszavazott, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló 41/2012. (V. 25.) OGY határozatára támaszkodva és azzal teljes összhangban kívánja folytatni, amely többek között kimondja, hogy:
„A Magyar Országgyűlés
- méltóképpen kíván megemlékezni arról a mintegy 800 ezer magyar honfitársunkról, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára… […]
- tisztelettel adózik mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát;
- támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek állítását, megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését, amelyek a kommunista diktatúra idején a Szovjetunióba hurcolt […] kényszermunkásokra emlékeznek;
- felkéri a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat és a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat, valamint az önkormányzatokat, hogy gondoskodjanak a Szovjetunióba hurcolt magyar […] kényszermunkásokról való méltó megemlékezésről.”
Önálló, független kutatóintézet és múzeum létrehozása, amely a Magyar Országgyűlés 41/2012. (v. 25.) OGY határozatának eleget téve a GUPVI- és a GULAG-lágerekbe hurcolt magyar állampolgárok – internáltak, hadifoglyok és politikai rabok – történetét kutatja és kutatási eredményeit oktatási anyagok, tudományos feldolgozások: évkönyv, folyóirat stb. formájában, valamint konferenciákon, ismeretterjesztő előadásokon, kiállításokon és megemlékezéseken közzé teszi. El kell érni, hogy a kutatóintézet és múzeum működését a Magyar Állam évenkénti költségvetési támogatással finanszírozza.
Magas szakmai színvonalú tanulmánykötet kiadása 2014 szeptemberéig, amelyben a „málenkij robot” témájával foglalkozó hazai és határon túli történészek összefoglalják eddigi kutatási eredményeiket.
A történelem tankönyvekbe a II. világháború témájánál kerüljön be, és megfelelő terjedelemben, a „málenkij robot”, s annak részeként az etnikai alapon, a kollektív bűnösség és büntetés jegyében a Kárpát-medencében történt magyar és német származású civil lakosság tömeges szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba deportálásának története.
További emléktáblák és emlékhelyek létrehozása az elhurcolások, a gyűjtőhelyek és az egykori céltáborok színhelyein.
A „Málenkij robot”-ban érintett települések, szervezetek és személyek felkutatása, a velük való együttműködés kialakítása, az egymás közötti információáramlás elősegítése, koordinálása, közös megemlékezések szervezése.
Dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilm készítése a „málenkij robot” történetéről.
„Málenkij robot” emlékév megtartása a Kárpát-medencében 2014-2015-ben, e tragikus események 70. évfordulója alkalmából a témában érintett önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és magán személyekkel összefogva.
Miskolc, 2013. április 27.
Dr. Stark Tamás
„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015
Elnök
Dr. Bognár Zalán
„Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015
Társelnöke
Majorszki András
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
Elnök
Matkovits-Kretz Eleonóra
Magyarországi Németek
Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre ű
Elnök
A „málenkíj robotosok” a szovjet lágerrendszerben
Összeállította:
Dr. Bognár Zalán
egyetemi docens
a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága alelnöke
Málenkij robot – A kifejezés eredete az orosz malenkaja rabota (маленькая работа), ami „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg, a Belügyi Népbiztosság (NKVD), az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB) és a szovjet katonai hírszerzés (SZMERS) – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit 13 évestől a 62 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civilek százezreit, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé.
A mai Magyarország területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el „málenkíj robotra”, míg a korabeli, 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú Magyarországról 250-270 ezer civilt.
A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb részük internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak.
A „málenkij robotra” elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között.
Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, antihigiéniás körülmények és a megerőltető kényszermunka következtében a deportáltak 30-40 %-a meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a ki- vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ.